A t�rt�net akkor kezd�d�tt, amikor Thomas Bata az 1930-as �vekben cip�gy�rat akart �p�teni valahol Magyarorsz�gon. Egy utaz�sa sor�n v�letlen�l tal�lt Martf�re, ahol a v�zi- �s k�z�t, valamint a vas�t egy ponton tal�lkozott. A ter�let 1939-ben ker�lt a tulajdon�ba – az �tsz�zkilencvenh�rom kataszr�lis hold birtokot h�romsz�zhuszon�tezer  peng��rt v�s�rolta meg. Megkezd�d�tt az �p�tkez�s, a Cikta Rt. - ezen a n�ven indult a gy�r - 1942-ben megkezdte a termel�st h�zicip�k gy�rt�s�val.

A h�bor� �veiben sok v�ltoz�s t�rt�nt, vezet�k j�ttek-mentek, de a Cip�gy�rnak mindig volt munk�ja. A h�bor�t k�vet�en a gy�r is sok vesztes�get k�nyvelhetett el, gumitalp� cip�k helyett fatalp� cip�k k�sz�ltek.
1949 augusztus�ban a Cikta Rt a Tisza Cip�gy�r Nemzeti V�llalat nevet veszi fel. Az 1950-60-as �vekben a gy�r f�leg bels� piaci ig�nyeket el�g�tett ki, export csak a szocialista orsz�gokba t�rt�nt. Ez id� t�jt nagy mennyis�gben k�sz�ltek bakancsok a HM-nek, a BM-nek, valamint a Munk�s�rs�gnek.

1970 december�ben a Tisza Cip�gy�r beadta �j log�j�nak enged�lyez�si k�relm�t, melyet 1971 els� h�napjaiban megkapott. Elindult a sportcip�k gy�rt�sa, mely sok fiatal kedvenc cip�j�v� v�lt. Sz�mos t�ny mutatja, hogy a Tisza Cip�gy�r sportcip� vonala meghozta a hozz� f�z�tt rem�nyeket. 1971 m�jus�t�l a franciaorsz�gi ADIDAS c�g is n�lunk gy�rtatja a „La Paz” modelln�vre hallgat� futballcip�it.

A 70-es �vek elej�n sz�mos �j modell l�t napvil�got, n�melyik�ket m�lt�n nevezhetj�k a mai „old school” st�lus� cip�k el�dj�nek. Sokan eml�keznek m�g a gy�r legr�gebbi term�keire a gumitalp� - vulkaniz�lt elj�r�ssal k�sz�lt – tornacip�kre, melyek sz�mos sz�nben ker�lt az �zletekbe. A tornacip�k v�laszt�ka gazdagodott, a f�l tornacip�k mellett magas sz�r�ak, valamint k�l�nb�z� sportokhoz kiv�l�an alkalmas v�szon �s b�rcip�k k�sz�ltek. Ebben az id�ben a Tisza Cip�gy�r volt Magyarorsz�g legnagyobb cip�gy�ra, - ahol nemcsak cip�ket, hanem az orsz�g m�s gy�rai r�sz�re gumitalpakat is k�sz�tettek - �vente 10.200.000 p�r cip�t gy�rtottak itt, ebb�l 3.000.000 p�r tornacip�t. A mennyis�g mellett a gy�r �gyelt a min�s�gre, 1974. j�lius�ban a pvc talp� tornacip�k elnyerik a „kiv�l� �ru” megk�l�nb�ztet� jelz�st.

Az 1976-os Budapesti Nemzetk�zi V�s�ron a Tisza Cip�gy�r szabadid� cip�csal�d term�keivel v�s�ri nagyd�jat kapott. Az 1976-os �v sz�mos nemzetk�zi elismer�st hozott a Tisza Cip�gy�rnak, hiszen a francia ADIDAS c�g t�bb �ves szerz�d�st �rt al� sportcip�k gy�rt�s�ra, az angol piacon is megjelentek a gy�r term�kei, valamint meg�llapod�s sz�letett az els� amerikai cip�exportra, ahol az utcai cip� megrendel�s mellett ig�nyt jelentettek be 50 ezer p�r sportcip�re. A t�k�s export mellett nem elhanyagolhat� a 2 milli� p�r cip�, mely a szocialista piacra ker�lt. A Tisza Cip� m�r a 70-es �vek elej�n eljutott a kuwaiti, valamint a l�biai piacra, a 76-os �v tov�bbi fejl�d�st hozott.

Az 1990-es �vekben a feler�s�d�tt importtal sz�mos k�lf�ldi m�rka ker�lt a hazai piacra, A Tisza Cip�gy�r az 1990-es �vek k�zep�ig gy�rtott tornacip�ket, majd ink�bb az utcai n�i- f�rfi �s gyermekcip�k gy�rt�s�val foglalkozott.
2003 nyar�n ism�t megjelennek a sokak sz�m�ra ismer�s Tisza sportcip�k. A r�gi modellek mellett sz�mos �j modellel, �j sz�nekkel k�v�njunk feleleven�teni a Tisza legend�t.