Képzeljünk el egy világot, ahol a motorbicikli önmagát irányítja, robotok vezényelnek szimfonikus zenekarokat és egy állat gondolatmintái irányítanak egy robotot. Nem, ezek nem a távoli jövõ képei. Szalagcímek a mai újságból. Alig 30 évnyire a jövõben.

A közeljövõ robotjai a mindennapok szerves részeivé válnak. Minden családban ott van egy, vagy akár több. Takarítanak, csomagokat visznek, sétáltatják az ölebet - de a gyerekekre is õk vigyáznak. De mi történik, ha ez a harmónia megbomlik? Ez a kérdés az Én, a robot központi problémája.

Az Amerikában "mûködõ" robotok száma megháromszorozódik. Az U.S. Robotics új modelljének forgalmazását követõen minden ötödik emberre egy robot jut. A rendkívül kemény ötvözetbõl készült új robotot úgy tervezték, hogy a bébiszitteléstõl a fõzésig és a családi könyvvitelig mindenre képes legyen. A robot tömegforgalmazása nyomán az U.S. Robotics a bolygó leghatalmasabb vállalatává válik.

A filmben ábrázolt "történelmi" események története több mint tíz évvel korábban született, amikor Jeff Vintar megírta a "Hardwired" címû forgatókönyvet, amely egy robot által elkövetett titokzatos gyilkosság sztorija. 2002-ben dolgozni kezdtek a projekten Alex Proyasszal. Proyas újraformálta a tervet, és különbözõ elemeket vitt bele Isaac Asimov mûveibõl. Asimov gondolatai és figurái természetesen illeszkedtek Vintar történetébe.

"Összeházasítottuk a két történetet, mert a Fox régóta akart készíteni egy nagyfilmet a robotikáról, Alex pedig mindig is arról álmodott, hogy Asimov mûvei alapján csináljon filmet - magyarázza John Davis producer. - A párosítás azért sikerülhetett ilyen jól, mert a Hardwired és az Én, a robot története sok ponton kapcsolódott."

2035 embere úgy gondolja, hogy a robotok a Három Törvény fennhatósága alatt állnak. Egy robot nem bánthat embert, és nem engedheti, hogy egy ember megsérüljön. Egy robotnak engedelmeskednie kell az embernek, hacsak ez nem ellenkezik az elsõ törvénnyel. Egy robotnak meg kell védenie önmagát, amíg ez nem ellenkezik az elsõ, illetve második törvénnyel. Asimov tudományos fantasztikus mûveiben dolgozta ki elõször a Robotikai Három Alaptörvényét, eszméi azonban a való világban is meggyökereztek: a robotikával foglalkozó kutatók e törvények alapján közelítenek a mesterséges intelligenciához.

"Asimov a tudomány legsikeresebb népszerûsítõje - magyarázza Jeff Vintar forgatókönyvíró. - A tudományos fantasztikum egyik pionírja volt, és az elsõ között írt a robotokról. Asimov elõtt a robot szörnyként ábrázoltatott. Õ volt az elsõ, aki nem fémbõl készült szörnyként kezelte, hanem bizonyos szabályok alapján mûködõ mechanizmusként. Õ a szerzõje az elsõ realisztikus robottörténeteknek."

Alex Proyas gyerekkorától kezdve vonzódott Asimov történeteihez. "Olyan tízéves lehettem, amikor rengeteg sci-fit olvastam, és Asimov volt az egyik kedvenc szerzõm. Igazán rajongtam a mûfajért, az Én, a robotról pedig mindig azt hittem, hogy remek filmet lehet belõle készíteni. Amikor az ember fiatal, ilyesmikrõl álmodozik."

"Úgy gondolom, Asimov eszméi ma is teljesen érvényesek - folytatja a rendezõ. - Hihetetlen, hogy a negyvenes-ötvenes években alkotó szerzõ ilyen élesen elõre láthatja azokat a dolgokat, amelyek a mi mindennapi életünket éppen befolyásolni kezdik. Egyre közelebb kerülünk ahhoz a jövõhöz, amelyrõl Asimov írt, ezért eljött az ideje e történetek elmondásának."