Bob Marley 1945-ben sz�letett Jamaica f�v�ros�ban, Kingston-ban, Nine miles-ben. Fekete any�t�l �s egy brit feh�r ap�t�l sz�rmazott, �gy se feh�rek, se feket�k nem fogadt�k �t be igaz�n. �desanyj�val miut�n Jamaica elnyerte f�ggetlens�g�t,  �s sok m�s feket�vel eggy�tt a Trenchtown negyedbe k�lt�z�tt.

Els� lemez�k Coxssone Dott jamaicai producer st�di�j�ban sz�letett meg, �s hatalmas siker volt, egy nap alatt elfogytak a lemezek. Marley �s zenekara (a k�s�bbi Wailers) a haszonnak csak t�red�k�t l�tta, a g�tl�stalan producerek alig fizett�k �ket.

1966-ban elvette Rit�t, aki k�s�bb, 1973-t�l az I-Threes (3 vok�los n�) tagja lett. K�zvetlen ez ut�n elment az Egyes�lt �llamokba, hogy p�nzt gy�jts�n �s saj�t kiad�t nyithasson. Takar�t�k�nt dolgozott. Az USA-ban l�tott borzalmak �s a jamaicai feket�k helyzet�nek hat�s�ra az 1966-ban hazat�r� Marley a Rastafari-hoz fordult. A Rastafari a jellemz�en jamaicai "fekete �ntudat mozgalma" (az akkori defin�ci� szerint). Ez hat�rozta meg a k�s�bbiekben dalait �s dalsz�vegeit.

Miut�n kisemmizt�k a zenekart a jamaicai producerek �s fill�rek�rt adt�k el a dalaikat, egy brit kiad�, az IA Records felkarolta �ket. Ekkor kapta a zenekar a Wailers nevet.

Mindek�zben az akkori minisztereln�k, Michael Manley baloldali szocialista korm�nya �s a jobboldali amerika-bar�t munk�sp�rt, Edward Seaga vezet�s�vel, is Marley n�pszer�s�g�t �s meggy�z�erej�t haszn�lta fel a propabanda-hadj�rat�ban. Bob Marley akaratlanul is egy politikai eszk�z lett.

1976 �s 78 k�z�tt Nagy-Britanni�ban �lt egy jamaicai sz�ps�gkir�lyn�vel, Cindy Breakspeare-rel, itt dolgozott Exodus c�m� album�n. Ekkor v�lt vil�gh�r�v�.

1978-ban hazat�rt Jamaic�ba, ahol seg�lykoncertet rendezett, "Egy szerelm�nk van: a b�ke" c�mmel. Azt v�rta ett�l Marley hogy v�gre egys�get �s b�k�t hoz a jamaicaiak k�r�ben �s csitulnak a politikai visz�lyok. Ezen a koncerten ker�lt sor arra a h�res jelenetre amikor Bob Marley �ltal, a sz�npadon kezet fog Michael Manley �s Edward Seaga, a k�t nagy politika vezet�. Sajnos a visz�lyok ett�l a sz�p gesztust�l nem igen csitultak.

Bob Marley a Hope Road 56 sz�m alatt l�v� h�z�ban naponta t�bb mint 4000 emberen seg�tett adom�nyokkal, meleg �tellel, egy kedves sz�val. Akinek besz�lget�partner vagy tan�cs kellett azzal �jszak�nk�nt �r�kat besz�lgetett.

Nagy �lma volt hogy eljuttassa zen�j�t az �shaz�ba, Afrik�ba. Az akkori D�l-Afrikai rezsim nem engedte az orsz�gba l�zad� dalait, mert �gy �rezt�k vesz�lyeztetn� a hatalmat.
1980-ban mikor Zimbabwe elnyerte szabads�g�t, Marley volt az egyetlen k�lf�ldi el�ad�.

Nem sokkal ezut�n nyilv�noss�gra hozta betegs�g�t: melan�m�s volt, ami egy f�k�nt eur�pai emberekre jellemz� b�rr�k. Ezt a hajlamot val�sz�n�leg feh�r apj�t�l �r�k�lte. Betegs�ge ellen�re rend�letlen�l dolgozott, a turn�kat nem mondt�k le.

1980. szeptember 21-�n, vas�rnap a Central parkban kocogott, mikor rosszul lett �s habz� sz�jjal esett �ssze. Az orvosi vizsg�lat kimutatta hogy a melan�ma �tterjedt az agy�ra �s a t�dej�re. Napjai meg voltak sz�ml�lva.

1981. m�jus 21-�n volt a temet�se, 36 �vet �lt.
A jamaicai n�pben �r�kk� �lni fog Bob Marley eml�ke. Sz�let�snapja ma is nemzeti �nnep Jamaic�ban.


Forr�s: Bob Marley �lete c�m� film, mely hal�l�nak 20. �vfordul�j�n k�sz�lt.