Egy másik életrajz
Oddie 2005.06.29. 21:22
II.
Bob Marley 1945-ben született Jamaica fővárosában, Kingston-ban, Nine miles-ben. Fekete anyától és egy brit fehér apától származott, így se fehérek, se feketék nem fogadták őt be igazán. Édesanyjával miután Jamaica elnyerte függetlenségét, és sok más feketével eggyütt a Trenchtown negyedbe költözött.
Első lemezük Coxssone Dott jamaicai producer stúdiójában született meg, és hatalmas siker volt, egy nap alatt elfogytak a lemezek. Marley és zenekara (a későbbi Wailers) a haszonnak csak töredékét látta, a gátlástalan producerek alig fizették őket.
1966-ban elvette Ritát, aki később, 1973-tól az I-Threes (3 vokálos nő) tagja lett. Közvetlen ez után elment az Egyesült Államokba, hogy pénzt gyűjtsön és saját kiadót nyithasson. Takarítóként dolgozott. Az USA-ban látott borzalmak és a jamaicai feketék helyzetének hatására az 1966-ban hazatérő Marley a Rastafari-hoz fordult. A Rastafari a jellemzően jamaicai "fekete öntudat mozgalma" (az akkori definíció szerint). Ez határozta meg a későbbiekben dalait és dalszövegeit.
Miután kisemmizték a zenekart a jamaicai producerek és fillérekért adták el a dalaikat, egy brit kiadó, az IA Records felkarolta őket. Ekkor kapta a zenekar a Wailers nevet.
Mindeközben az akkori miniszterelnök, Michael Manley baloldali szocialista kormánya és a jobboldali amerika-barát munkáspárt, Edward Seaga vezetésével, is Marley népszerűségét és meggyőzőerejét használta fel a propabanda-hadjáratában. Bob Marley akaratlanul is egy politikai eszköz lett.
1976 és 78 között Nagy-Britanniában élt egy jamaicai szépségkirálynővel, Cindy Breakspeare-rel, itt dolgozott Exodus című albumán. Ekkor vált világhírűvé.
1978-ban hazatért Jamaicába, ahol segélykoncertet rendezett, "Egy szerelmünk van: a béke" címmel. Azt várta ettől Marley hogy végre egységet és békét hoz a jamaicaiak körében és csitulnak a politikai viszályok. Ezen a koncerten került sor arra a híres jelenetre amikor Bob Marley által, a színpadon kezet fog Michael Manley és Edward Seaga, a két nagy politika vezető. Sajnos a viszályok ettől a szép gesztustól nem igen csitultak.
Bob Marley a Hope Road 56 szám alatt lévő házában naponta több mint 4000 emberen segített adományokkal, meleg étellel, egy kedves szóval. Akinek beszélgetőpartner vagy tanács kellett azzal éjszakánként órákat beszélgetett.
Nagy álma volt hogy eljuttassa zenéjét az őshazába, Afrikába. Az akkori Dél-Afrikai rezsim nem engedte az országba lázadó dalait, mert úgy érezték veszélyeztetné a hatalmat. 1980-ban mikor Zimbabwe elnyerte szabadságát, Marley volt az egyetlen külföldi előadó.
Nem sokkal ezután nyilvánosságra hozta betegségét: melanómás volt, ami egy főként európai emberekre jellemző bőrrák. Ezt a hajlamot valószínűleg fehér apjától örökölte. Betegsége ellenére rendületlenül dolgozott, a turnékat nem mondták le.
1980. szeptember 21-én, vasárnap a Central parkban kocogott, mikor rosszul lett és habzó szájjal esett össze. Az orvosi vizsgálat kimutatta hogy a melanóma átterjedt az agyára és a tüdejére. Napjai meg voltak számlálva.
1981. május 21-én volt a temetése, 36 évet élt. A jamaicai népben örökké élni fog Bob Marley emléke. Születésnapja ma is nemzeti ünnep Jamaicában.
Forrás: Bob Marley Élete című film, mely halálának 20. évfordulóján készült.
|