�let�tja

Che 1928. j�nius 14-�n sz�letett Ernesto Guevara de la Sarna n�ven, az argent�nai Rosari�ban. Che els�sz�l�ttk�nt j�tt a vil�gra, tov�bbiakban m�g k�t huga, �s k�t �ccse sz�letik. K�t �ves kor�ban el�j�n a s�lyos asztm�ja, amely majdnem a hal�l�hoz vezetett. A csal�d nem sokkal ezut�n �tk�lt�zik Alta Graci�ba, ahol a sz�raz kl�ma j�t tesz Che asztm�j�nak. 1945-ben a csal�d Buenos Airesbe k�lt�zik, Che m�g ebben az �vben beiratkozik az ottani egyetem orvosi kar�ra. 1950-ben  4800 km-es �szak-argent�nai k�rutaz�st tesz, egy motorral felszerelt biciklin. 1952-ben egyik bar�tj�val Kolumbi�ba Peruba, majd Venezuel�ba l�togat. Peruban egy lepratelepen dolgozik. K�zben m�g ebben az �vben egy m�sik esem�ny t�rt�nik, m�gpedig Kub�ban, ahol Batista katonai �llamcs�nnyel mag�hoz ragadja a hatalmat, a kubai di�kok, �s �rtelmis�gek tiltakoznak, az egyik ilyen tiltakoz� Fidel Castro, aki egy havannai �gyv�d. Nemsok�ra elkezdi szervezni a Moviementot, Kuba felszabad�t�s�hoz. 1953-ban doktorr� avatj�k, majd latin-amerikai k�r�tra megy, ahol egyre jobban k�rvonaloz�dik el�tte, hogy mik�nt tasz�tja az USA a Latin-Amerikai n�peket nyomorba. J�lius 26-�n Fidel Castro 130 t�rs�val megt�madja Kuba m�sodik legnagyobb er�d�tm�ny�t a Monacad�t. Az akci� nem siker�l, Castr�t �s t�rsait beb�rt�nzik. Che erre a tettre nagyon fellelkes�l, �s r�gt�n t�l�l�k ut�n kutat, �gy tal�lkozik Nico Lopezzel a Monacada veter�nj�val. Mexik�ba k�lt�zik, kubai emingr�sokkal tal�lkozik, illetve a marxizmust tanulm�nyozza. Illetve elkezdi az orvosi praxis�t. 1955-ben Fidel Castro kiszabadul t�rsaival eggy�tt a b�rt�nb�l, majd �tmegy Mexik�ba, hogy el�k�sz�tse Kuba fegyveres inv�zi�j�t. Itt tal�lkozik Guevar�val, �s �letre sz�l� bar�ts�got k�tnek. Che csatlakozik a gerill�khoz orvosk�nt. M�g ebben az �vben feles�g�l veszi Hilda Gade�t, perui politikai aktivist�t. 1956-ban megsz�letik els� gyermeke Hilda Beatriz Guevara. Mexik�ba Fidelt, Chet �s tov�bbi 26 t�rsukat elfogj�k �s letart�ztatj�k, Che �tvenh�t napig volt b�rt�nben. 1956. december 2-�n a Granma nev� haj� nyolcvank�t emberrel (k�zt�k Fidel Castro, Che Guavara) Kub�ban partot �r. December 5-�n v�ratlanul megt�madj�k a felkel�ket, Che megsebes�l, �s k�l�n v�lasztj�k Fidel csoportj�t�l. December 21-�n �jracsatlakozik Fidelhez akinek m�r csak tizen�t embere maradt. 1957. m�jus 28-�n a felkel�k elfoglalj�k El Uvero hely�rs�g�t. Che vezet�s�vel fel�ll�tj�k a m�sodik hadoszlopot. Chet parancsnokk� nevezik ki (Commandante). 1958-ban legy�zik Batista hadsereg�t, �s ellent�mad�sba kezdenek. 1959. janu�r 1-j�n Che elfoglalja Santa Clarat, Batista elmenek�l az orsz�gb�l (els�nek Dominik�ra, majd Madeirara), janu�r 3-�n Che el�ri Havann�t Kuba f�v�ros�t, �s elfoglalja a La Cabana er�d�t. Ezzel a kubai forradalom gy�z�tt. J�niusban Che �tv�lt gerril�b�l diplomat�v�,  kereskedelmi, technikai t�rgyal�sokat folytat, �s szerz�d�seket k�t Afrik�ban, �s �zsi�ban. Novemberben a Kubai Nemzeti Bank eln�k�v� nevezik ki. �jrah�zasodik Aleida Marchcsal, �s 1960-ban m�r meg is sz�letik az els� gyermek�k, Aledita. 1961-ben Che vezet�s�vel l�trej�n az Ipar�gyi miniszt�rium. 1962-ben megsz�letik m�sodik gyermeke Aleid�t�l, Camili�. A Szovjetuni�ban tal�lkozik Hruscsovval. 1963-ban megsz�letik a harmadik l�nya Celia. Alg�ri�ba l�togat, amely nem r�g v�vta ki f�ggetlens�g�t Franciaorsz�ggal szemben. Itt tal�lkozik Ben Bella eln�kkel. 1964-ben r�szt vesz egy ENSZ gy�l�sen, majd felkeresi Alg�ri�t, Malit, Kong�t, Guin�t, Gh�n�t, Tanz�ni�t �s Egyiptomot. 1965-ben megsz�letik Che m�sodik fia Ernesto. Kong�ba megy �j szem�lyazonoss�ggal, �s ott gerilla harcokba kezd, az akci� elbukik �s visszat�r Kub�ba. 1966-ban Che meg�rkezik Bolivi�ba, amelyben forradalmat pr�b�lt v�ghezvinni. 1967-ben gy�zelmet aratnak a bol�viai hadsereg egyik egys�g�vel szemben. Egy dezert�r gerilla bes�gja Che-�k rejtekhely�t, �s korm�ny er�k bekerit�k a gerill�kat. 17-en megmenek�lnek, de azt�n �ket is csapd�ba csalj�k, Che a l�b�n megsebes�l, a pisztolya pedig hat�stalann� v�lt. Okt�ber 8-�n fogs�gba ejtik Che-t �s k�t m�sik t�rs�t. Okt�ber 9-�n Ernesto Guevara�t, �s k�t m�sik t�rs�t a boliviai korm�ny az USA utas�t�s�ra meg�lik.